2013. április 14., vasárnap

Homokóra

Létezem

Vívódom gondolataim tengerén,
Üres a szél.
Üres a Hold,mi rólad mesél.
Rágódom éjnek éjjelén,
Meghal a remény,
Zúgolódom én.

Mély patak az életem,
Melyben,ha megfürdötem,
Magam megmérgeztem.
Ropogó ág a véletlen,
Hogy beléd ütköztem,
Megtaláltam létem.

Most,pedig hallgatok én,
Könnyeim tengerén.
Pusztuj hát,remény!
Haldokló szél,
Vihar idején,
Rólad mesél.

Sikolya élesen száll,
Meg nem áll,
Mig rád nem talál.
Vagy rám leszáll 
A rémítő halál,
Mely pontosan eltalál.

Most csendes az élet,
Álmodni szépet,
Virágzó rétet
Kellene vagy a szeretet,
Az,ami megmenthet,
A lángoló szeretet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése