Gyöngyöző vércseppek csókolják homlokom,
Üszkös tócsák fekszenek megsebzett arcomon.
Vastag párnák himbálóznak szemeim alatt,
Szívemből egy kis piros üvegdarab maradt.
A halál oly szívszorító és kész, mint az élet,
De ő vet a szépnek, a fájdalomnak véget.
Hogy néz ki a halál? Fekete palástot visel?
Vagy csak a rémült ember így képzeli el?
Nekem a halál az, ha fájdalmam üresség,
Ha azt érzem, hogy ebből a rosszból nem elég.
Válhat akár pillangóvá, repülhet sasszárnyon,
De akkoris egyszer majd elébe kell állnom.
S midőn más oly kecsegtetően hívogatja,
Szíve dobogásának rejtelme is akarja,
Én félek tőle, bár az életem gyötrelemmel teli,
De ez élet s ezt tőlem oly könnyen elveheti.
Kedves Lina!
VálaszTörlésEzt a versedet még tegnap olvastam a vonaton, csak akkor nem tudtam írni.
Mit is mondhatnék? Semmi újat. Remek, mint minden, amit hozol. Esküszöm, te szeretteted meg velem a költészetet. Szívesebben olvasom a te verseidet, mint bármely nagy költőét... talán azért, mert annyira remekül adod elő, bármiről is írsz. Használsz költői képeket, de meg lehet őket fejteni. Hogy mondjam...? Amikor téged olvaslak, nem kiáltok fel kétségbeesésemben, hogy király meg remek, de mégis mi az értelme mindennek? Mert te le tudsz írni valamit egyszerre szépen, titokzatosan de mégis érthetően. És ettől lesz számomra élvezetes. És ezt köszönöm neked. Tudnod kell, hogy akkor is olvaslak, ha nem írok mindig megjegyzést. Azt kívánom, hogy legyek olyan jó prózában, amilyen jó te vagy a versekben.
Köszönöm ezt a verset!
Egyébként a halál mindig érdekes téma, én is szívesen boncolgatom, de remélem ez csak úgy a semmiből jött neked, és minden rendben van a lelkedben. Na, ez nagyon hülyén hangzott... Sajnálom.
Köszönöm, hogy megosztod a verseidet,
Csók, Kim
Kedves Kim,
TörlésTúl kedves szavaidat szívembe zárom és nagyon köszönöm.Úgy gondolom,ekkora dicsőséget érdemelnek a legnagyobb költők,nem én,aki még csak kezdő téren halad.Nagyon örülök,ha befogadod a költészetet és az valami meglepő érzés,hogy ez az én verseim miatt vannak.Nagyon jól esik,ösztönöz és arra buzdít,hogy folytassam.Megértettem és ezt köszönöm.Prózában nagyon ügyes vagy,míg én a versek terén(mint említettem),alig kezdő vagyok.
Igen,a halál egy nagyon érdekes téma,amit boncolgatni lehet.Hogy minden rendben van-e a lelkemmel?Heves viták zajlanak le ott,mindenről,amiről csak éppen lehet és rendkívül gyötrelmes sugárzások cikáznak benne,de nem fogok belehalni.Élek én,ez a vers inkább arról szeretett volna zengeni,hogy ami lezajlik bennem kicsit hasonlít a halálhoz,de az élet az szép.
Nincs mit,én köszönöm,hogy a véleményeddel megmosolyogtattál.:)
Hugs.Lina