Egy éves liliom futam

 26. Árgus fény
Szappanbuborékok vagyunk

Egy elfásult teremben,

Koptatott krétapor

Világoskék szememben.

S hogy miért hallgatunk?

Bambul a nyár is,

Itt az ideje elköszönni,

Mert mész máris.

Mégcsak rám sem nézel,

Mert miért tennéd?
Hiszen csak elkerülni
És megfolytani szeretnéd
A mélybe rántott szemeim.
Elvesznek szavaim,
Ki nem bontott fonalas
Elhadart csókjaim.
Kiskamrában felcipzározott
Szöveg gyűjtemények.
Tornyosulnak ódon könneyi
Méla bús szívemnek.
Csak néznél a szemembe,
Nem ígérek bennük
Hadat üző óceánokat,
De megtelhet a szívünk
Örömmel és a
Porcelán-akadályokat
Leküzdjük és eltűrjük
A csonkító virágokat.
Ugyan, kinek is kellenél?
Ugyan, kinek is kellenék?